Vitorlával a globális felmelegedés ellen

Hat évvel ezelőtt Stephan Wrage hamburgi mérnök kitalálta, hogy a teherhajókra siklóernyőhöz hasonló kormányozható vitorlát szerel, és így tehermentesítik azok dízelmotorját. Rengeteg kísérlet és körülbelül kétezer tesztelésre fordított munkaóra után a koncepció megérett a kipróbálásra: november elején indul útnak a Beluga SkySails Brémából, hogy az Atlanti-óceánt átszelve Észak-Amerikába hajózzon.

A hatalmas teherhajó orrában tizennégy méter magas, zártszelvény profilú árboc van. Ezen kúszik fel a magasba a kötelekkel rögzített, százhatvan négyzetméter felületű sárkányvitorla. A kétszáz méter magasban kifeszülő vitorla köteleinek egyikében húzódik a távvezérlő kábel: a hozzá kapcsolódó robotpilóta gondoskodik arról, hogy a sárkányvitorla mindig a széljárást legjobban kihasználva forduljon, maximális húzóerőt biztosítva.

Az újkori vitorlás haladási elve pont fordítottja az egykori gályákénak: míg az utóbbiakat kormányosaik úgy navigálták (néha cikkcakkban haladva), hogy a vitorla optimális szélerőt biztosítson a hajó haladásához, addig a Beluga és majdani követői nyílegyenesen haladnak előre, csak a sárkányvitorla pozíciója változik a magasban.

A robotpilóta a kötélzet segítségével arra kényszeríti a vitorlát, hogy emelkedő, illetve zuhanórepülésben feszüljön neki a tenger fölött áramló levegőnek. Ezáltal olyan relatív sebesség alakul ki, amely jóval meghaladja a mindenkori szél erejét. Hatos szélerősségnél, amely csupán 40 kilométer per órás, a sárkányvitorlára ható virtuális szél sebessége esetenként eléri a 180 kilométer per órát is.

Ez hatalmas húzóerőt jelent, amely jócskán tehermentesíti a hajómotort. A Beluga üzemeltetője, egy brémai hajóstársaság arra számít, hogy a novemberi út során 15-20 százaléknyi üzemanyagot lehet majd megtakarítani. Ez napi 4-5 tonna dízelolajat jelent - vagyis napi 1500 dollárral alacsonyabb üzemeltetési költséget.

Emellett minden el nem égetett tonna gázolaj körülbelül három tonnával csökkenti a Beluga szén-dioxid-kibocsátását. A világtengereken közlekedő kereskedelmi hajók a Föld légkörébe jutó szén-dioxid három százalékáért felelősek, tehát a sárkányvitorlások a globális felmelegedés elleni küzdelem zászlóshajói lehetnek.